Mesteri Termál
Kapcsolódjon ki Mesteriben, ismerje meg történelmét és élvezze a madárdallamok, a családias légkör mesteri harmóniáját!„
Nem lehet folyvást hejehujázni, én is tudom. Örömmel élni, ez nem azt jelenti, hogy az ember állandóan tobzódik a boldogságban, hanem: megteremteni a lehető legkellemesebb életformát, és ennek az örömeit méltányolni.”
Érdemes megfontolni Benedek István, 1996-ban elhunyt magyar orvos, író és művészettörténész szavait. De miért épp Benedek Elek unokájának sorait idézem? Lássuk, milyen érdekességek derülnek ki Mesteri történelméről, épületeiről, kik éltek és laktak itt, hogyan lett egy pocsolyából mára a települést éltető Mesteri Termál!
Hol található?
Mesteri, Vas megye keleti részén helyezkedik el, a Ság-hegy közelében, 6 kilométerre Celldömölktől és 15 kilométerre Sárvártól. Egy picike, 270 állandó főt számláló község, szóval, ha a falu egyik felén „Mari néninek” megszületik az unokája délelőtt 10 órakor, akkor a falu másik felén lakó „Gizi néni” 10 perc múlva már megy is gratulálni az örömhír hallatán. Közvetlen, barátságos kis hely.
Mesterit a történelmi oklevelek először „Mestur” megnevezéssel 1293-ban említik, a XIV. századi leírások a falut kettéosztva, a kisnemesi tulajdonú „Alsómesteri” és a főnemesek birtokában lévő „Felsőmesteri” helységnévvel illeték, valamint Felsőmesterihez tartozott régi nevén Inta vagy Intapuszta (ma Intaháza). 1953 óta mindezen teleülések egybeolvadva alkotják a mai Mesterit. Érdekességképp említeném, ha a Magyar Nemzeti Múzeumban egy leletnél a fentebb említett helységnevek bármelyikével találkoznak, ne csodálkozzanak, mert 1939 és 1941 között Dr. Holéczy Zoltán, amatőr régész végzett ásatásokat a területen, melynek anyagát a múzeumban őrzik.
Nevezetességei
Mesteri nevezetességei nem is feltétlenül a látvány miatt lenyűgözőek, szerintem a mögöttes tartalom teszi különlegessé őket.
Az első, amit megemlítenék az Önkormányzat és orvosi rendelő épülete. Ki gondolná, hogy egykoron köznemesi család otthonaként szolgált, valamint 2,2 hektáros parkját maga a sédeni gróf, Ambrózy-Migazzi István tervezte (talán nem kell bemutatnom a malonyai és jeli arborétumot megalapító híres botanikust, kinek életcélja volt az örökké zöldellő kertek honosítása Magyarországon). A Dukai-Takách-Bárdossy kúria építési időpontja sajnos nem ismert, annyi bizonyos, hogy a Dukai Takách család építtette. A leszármazottak közül kiemelném Dukai Takách Judit költőnőt, illetve unokatestvérét Dukai Takách Zsuzsannát. Zsuzsanna csupán 14 éves volt, amikor hozzáment híres magyar költőnkhöz, Berzsenyi Dánielhez.
A kúria az 1800-as években a Bárdossy család tulajdonába került, amikor Dukai Takách Gizella feleségül ment Bárdossy Imréhez. A Bárdossy család nagy változásokat eszközölt az épületen, az eredeti vonások és stílusjegyek eltűntek. Az irodalmi szálat itt sem hagynám ki, ugyanis a Bárdossy családból való Pál, a Magyar Királyi testőrség tagja 1943-ban vette feleségül Kölcsey Kende Klárát, művésznevén Claire Kenneth írónőt.
„A valószínűtlen dolgok a legszebbek az életben! Amiről nem is mer álmodni az ember, és egyszerre valósággá válik.”- írta Claire Kenneth, a 2000-ben elhunyt írónő.
A következő ilyen épület a Batthyány-Strattmann-Zathureczky-Gyömörei kastély, vagy, ahogy a helybeliek nevezik, az intaházi kastély. Megvallom elég furcsa a kastély szót használni az építményre, ugyanis itt már Addiktológiai és Pszichiátriai Rehabilitációs Központ működik, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház részét képezve.
Az eredetileg barokk stílusú kastély az 1700-as években épült a Batthyányi család jóvoltából, történelmét áttekintve maga a család nem nagyon használta, viszont annál több albérlő kezén futott át a birtok. Első betegeit 1914-ben fogadta az ekkorra már klasszicistává átépített kórház, amikor Batthyány-Strattmann I. László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, Vas vármegye főispánja lett az örökös. László herceget, akit a szegények orvosaként is emlegetnek, 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta. Miután fiára, II. Lászlóra szállt a birtok, viharossá vált az intézmény sorsa, 1920-ban Gyömörey György, országgyűlési képviselő, vasúti és hajózási felügyelő részére adta ki, majd 1945-ben a szovjet katonák nem túl barátságos módon kisajátították a hercegtől. A második világháború és borzalmai, ahogy szinte mindenhová, ide is elért, gyűjtő- és igazoltatólágert, később fogolytábort hoztak létre. Ezen szomorú időszak lecsengését követően évekig csendben pusztulásnak indult a kastélyépület. Szóbeszédek szerint seprűgyárrá akarták alakítani, de hála a celldömölki közkórház akkori igazgatójának, Dr. Maráczy Jenőnek végül Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet kapott helyet. Most visszakanyarodnék a bevezetőben leírt idézethez, ugyanis itt tevékenykedett Benedek István, Beledek Elek unokája, mint intézményvezető. Az „Aranyketrec” című könyvét ez a hely, és az itt töltött idő inspirálta. Utolsó gondolatként megemlíteném, hogy az intézmény falai között kezelték 1952-től 1957-ig Karinthy Frigyes fiát, Karinthy Gábort, aki életrajzában így emlékszik vissza: „1952 őszétől öt évet töltöttem Intapusztán. Időnként kényszerképzetek gyötörtek, sokszor órákig álldogáltam tehetetlenül, nem tudtam magam az étkezésre elszánni vagy a kézmosást abbahagyni, a gondos kezelés azonban lassan mindezt legyőzte, az ördöggörccsel együtt. A versírást ezekben a nehéz időkben sem hagytam abba…”
A leírt történetek, híres emberek, nemesek lakta épületek után most más vizekre evezek. Érthetjük szó szerint is, hiszen ami Mesteri települését igazán ismertté tette az a gyógyhatású termálfürdője, a Mesteri Termál.
Mesteri Termál története
Mesteri Termál története 1964-ben kezdődött, amikor egy olajkutatás céljából végzett kútfúrás során termálvízre bukkantak. Bár a kutatók csalódottságára nem olaj tört fel a talajból, a helyi lakosok hamar előnyükre fordították a helyzetet, hiszen az információ hallatán bő 3 évig nagyon is kiélvezték a termálvíz nyújtotta lehetőségeket. Pontosan hogyan azt nem tudom elképzelni, de az akkori viszonyokra gondolva, inkább hívnám pocsolya- vagy sárfürdőnek. El tudják képzelni? „Te Béla! Hozd az ásót! Megyünk fürdeni!”
Azért az Országos Kutatóintézet sem feledkezett meg a területről, vizsgálatok alapján gyógyászati célra alkalmasnak kiáltotta ki a termálvizet.
Azt mondják minden egy ötlettel, gondolattal kezdődik. Mesteri Termál létrehozásával sem történt ez másképp. Dr. Cziráki József celldömölki származású neves kutatómérnök látta meg elsőként a potenciált egy fürdőközösség kiépítésére. Az álma 1968 végén kezdett formát ölteni, amikor a mesteri községi tanács összefogva a helyi termelőszövetkezettel önkéntesek segítségével megépítették a medencés fürdőüzem alapjait. Természetesen Mesteri vonzáskörzetében hamar híre ment a termál megléte, ráadásul belépési díjat sem kellett fizetni, csupán egy vaspersely volt kihelyezve, amibe a jó szándékú, nagylelkű látogatók támogathatták a fürdő üzemeltetését. Annyi bizonyos, hogy sok ilyen „támogató” férfi járhatott megpihenni, főleg, hogy a messziről érkező csobbanni vágyók, öltöző híján a környék bokrait használták átöltözésre. Ááá, nem a férfiak felé mutatott előítéletem szólal meg belőlem, de valljuk be őszintén, biztos születtek az akkori időkből izgalmas történetek.
Szerencsére tovább fejlődhetett a termál, a közös tanács jóvoltából legális működési engedélyre tett szert a hely, iroda, öltöző és kerítés épült, befásították és parkosították a terültet. Képzeljék, egy selejtes párnás személyvagon is helyet kapott egy ideig, öltözőként funkcionálva, mivel rengeteg vasúti dolgozó járt felfrissülni Mesteribe. Ezt az egyedülálló hírt a Vas Népe is leközölte az újságban.
1973-ban a helyi tanács új vezetőjének, Szemenyei Lászlónak köszönhetően új fürdőmedencével bővült a repertoár. Ellenben a karbantartáshoz, az egyre növekvő üzemeltetéshez, a vendégforgalom kiszolgálásához a helyi szervek költségvezetése kevésnek bizonyult, így mindezt átvette a celldömölki nagyközség. Az elkövetkezendő években számos felújítás következett: medencék kicsempézése, fürdőblokk korszerűsítése, új öltözők, parkok gondozása vált lehetővé. A fürdő az 1976-os üzemzavar (a termálkút triász-dolomit rétegének beomlása jelentett) alatt is meg tudta oldani nyitva tartását, sőt, sikerült új kutat fúrni, ami alapja lett a mai Mesteri Termál medencéinek. Az 1980-as években ausztriai és Magyarországon túli vendégek is felfedezték a víz gyógyító, nyugtató hatását, ők tették lehetővé, hogy a területen kemping épülhessen.
Kifejezetten pozitív értéket képvisel a Gyógyfürdő, hisz mai formája a megyei, helyi szervek, vállalkozók és a község lakói között kialakult barátság, összefogás és együttműködés mintapéldája.
A termálvíz gyógyító, regeneráló, stressz űző hatását több mint 30 éves tapasztalat igazolja, valamint a víz egészségügyi jelentőségét dr. Uhlár Lászlóné és dr. Kotz László is kihangsúlyozta az 1970-es években.
A kálcium – magnézium – hidrogén karbonátos, más néven „földes-meszes” termálvíz a porckopás, ízületi bántalmak, húzódás, rándulás, ficam, reumatikus panaszok, derékfájás, tartási rendellenességek, stressz, túlterheltség, magas vérnyomás, vérkeringési zavarok panaszait hatékonyan enyhíti.
A Mesteri Termál 3600 négyzetméternyi vízfelülettel,
5 medencével, gyönyörű parkjával, kivételes vendégszeretetével várja Önöket!