Nagyboldogasszony kegytemplom

Celldömölki Nagyboldogasszony kegytemplom

A templom, ami 1748 óta, kegyelemmel, gyógyulással, csodákkal és hittel várja a Szűz Máriát tisztelő, Mária szobrot látogató hívő zarándokokat, a gyógyulni vágyó lelkeket és az odatévedőket. A templom, amely a csodákkal övezett Mária-tisztelet kiváltságos búcsújáró helye.

„Ó kiscelli Szent Szűz, ó szép Boldogasszony!
Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon.
Téged dicsőítünk, Téged áldva áldunk,
Téged királynénkká újból kikiáltunk.
Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk,
Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk…”

Szól az 1996-os, Nagy József tollából származó ének a templom falai között. Vajon hogy alakult ki ekkora kultusz ezen a helyen, milyen csodák történtek, ami a celldömölki kegytemplomot és magát a várost is zarándokok tömkelege látogatja?

Bevezetőként tisztáznám, hogy a Nagyboldogasszony templom történetét nem mesélhetem el egy másik épület említése nélkül, hiszen szorosan összefűzi őket a történelem. Ez a ma már csak romtemplomként fennmaradt épület, az egykori bencés apátság, ami a falu központja felől a Ság-hegy irányába tartó Koptik Odó utca végén található. Innen indul a búcsújárás, majd a később építtetett Szűz Mária római katolikus plébániatemplom története.
Az apátság létrehozásának ideje nagyon bizonytalan, írásos emlékeink alapján a 13. század első felére tehető, alapítóként is csak feltételezések vannak, emlegetik a kemenesaljai Merse családot, illetve II. Bélát is. Annyi bizonyos, hogy az Árpádkori épületet a Szűzanya tiszteletére emelték, és az ott élő szerzetesek kitartó munkájának és a csodatévő hírében álló Mária szobornak köszönhetően nagy számban látogatták a vidék Mária-tisztelői.
A 16. század közepén, amikor a török dúlt és hódított, szegény kis épületet Sárvár előváraként felhasználva erősítették meg, és az ott lévő „csodaszobrot” kimenekítették Dénesd templomába (mai Szlovákia terület). A kegyszobor ma is ott őrzi a vészterhes idők emlékét.
Fontos megjegyezni, hogy az 1681-es években a területet nagy osztottság jellemezte. Az egykor Dömölknek nevezett környéket, ahol az apátság állt, Pórdömölknek, míg a tőle északabbra helyezkedő területet Nemesdömölknek hívták.
A „pór” előjelet kapott Dömölköt, a török pusztítás alatt lerombolt épületeivel, a megtört és lepusztult apátsággal sok ideig a nyomor és szegénység jellemezte, melyet az 1725-ben oda látogató Sajghó Benedek, pannonhalmi főapát szomorúan tapasztalt. Ezután kezdett újra felvirágozni a Mária kultusz, hála Lancsics Bonifác pannonhalmi szerzetes ott végzett munkásságának. Ugye ismerik a dalt, az éneket, ami egészen a 19. századig, Kölcsey Ferenc által írt hivatalos himnusz előtt a magyarság néphimnusza volt? Had segítsek egy idézettel:

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról…”

Bizony Lancsics Bonifác, aki Magyarországot Márai országának tartotta, itt írta meg a magyarok által mindmáig ismert sorokat, ami eredetileg, az ő kézírásával így kezdődött:

Bóldogasszony Anyánk régi nagy Pátrónánk:
nagy ínségben lévén így szóllamlik hazánk:
Magyar országrúl, Pannóniárúl,
ne feledkezzél el árva magyarokról. “

Lancsics Bonifác lelke 1737 tavaszán távozott, hamvai mai napig az apátság (ma ugyebár romtemplom) alatti sírboltban nyugszanak. Nevét az épületen elhelyezett emléktábla őrzi.
Egy kicsit elkalandoztam, de ezek az információk pont annyira fontosak, mint amennyire érdekesek Magyarország történelme szempontjából. Sajnos az apátság funkcióját tekintve, mint a dömölki Mária kultusz megalapozója és a hitélet, búcsújárás fenntartója véget ért, amikor Koptik Odó apát 1739-ben Dömölkre érkezett. Hiába Bonifác szerzetes kitartó munkája, a körülmények igen szegényesek voltak, és bár egy darabig Odó apát itt húzódott meg, már alkalmatlan és kicsi volt az egyre növekvő hívek fogadására. Mielőtt folytatom az apát munkásságát, és a Nagyboldogasszony kegytemplom építtetését, engedjék meg, hogy leírjam mi történt a romtemplommal a továbbiakban. Feltehetően az 1800-as évektől magtárként működött, csak az 1930-as években nyilvánították hivatalosan is műemlékké. 1946-ban sajnos újra elérte a rombolás, ahogy a törökök idejében, ekkor a második világháború szele okozott károkat, ugyanis egy gránátrobbanás által az északi és a déli fal beomlott. 1948-ban a toronyrészt reparálták, azóta csupán az idő vasfoga látszódik a romokon, és áll rendületlenül Celldömölkön mindmáig.
Várkedvelőknek és túrázóknak mindenképp ajánlom, hogy látogassák meg az egykori bencés apátság maradványait!

Celldömölki Nagyboldogasszony Kegytemplom létrejötte.

De kanyarodjunk vissza Koptik Odó apát munkásságához, hiszen neki köszönhetően virágzott tovább a hely Mária-kultusza, valamint az ő nevéhez fűződik a mai Celldömölki Nagyboldogasszony Kegytemplom létrejötte.
A világhírű zarándokhelyről, az ausztriai Mariacellből érkező, ekkor már pappá szentelt apát érkezése során magával hozta a Mariacelli Mária-szobor pontos másolatát. A kegyszobornak később építtetett egy fakápolnát, ehhez közel pedig ásatott egy ásványkutat. Itt történt a híres csoda, ami hívek ezreit vonzotta a kis kápolnához. A történet szerint, a kútban dogozó kőműves fejére egy nagy kő esett, súlyos gerincvelő sérülést okozva neki, ám csodák csodájára a kőműves maradéktalanul meggyógyult. 1745-ben gróf Zichy Ferenc győri püspök nyilatkozta: „a szent szobrot kegyelminek nyilvánítjuk, s mint ilyent a keresztény hívek közbuzgó tiszteletére kitétetni rendeljük.” Gondolhatják mennyi ember özönlött a picike kápolnához évről évre, tele reménnyel és imádsággal. Hasonló élmény lehetett, mint a Louvre-ban kiállított Leonardo híres Mona Lisája, az ember eljut, hogy megnézhesse a nem épp nagyméretű festményt, de, ha az ember nem éri el a 210 centimétert, biztos, hogy lemarad a látványról.
Ezen felbuzdulva Odó apát elhatározta, hogy templomot építtet, amely méltó a szobor csodáihoz és a sok hívő fogadásához. Négy éven keresztül kitartó hittel kérlelte a pannonhalmi főapátot, a magyar főurakat, sőt még Rómát is, anyagi segítségért, ami nem maradt eredmény nélkül. 1748 őszén megépült a templom, és a kegyszobrot is áthelyezhették végleges helyére. A templom állt, egyre híresebb lett a kiscelli búcsújárás, Koptik Odó apátot a győri püspökség nagymértékben támogatta. Sajnálatos módon azonban, a pannonhalmi apáttal való viszály miatt Mária Terézia „száműzte” a Göttweigi kolostorba. Szegény apát, nem csupán nem jöhetett vissza a templomba, de a kis kápolnáját is Ferenc József idején lebontották, nevetséges okból. (Forgalmi akadálynak tekintették a hadgyakorlatok során.) Talán az utókor jóindulatát és háláját fejezte ki azzal, hogy nevét ma is őrzi a városban róla elnevezett utca, amelyet már említettem az egykori bencés apátság kifejtésénél.
A templom, és hívei Mária Terézia idején is nagy gondoskodásban részesültek, a szombathelyi püspökség jóvoltából. Az, hogy mekkora jelentőséget nyilvánítottak a búcsújárásnak és az épületnek szerintem egyértelmű jele, hogy az akkori püspök, Szily János 1880-ban ünnepélyesen felszentelte.
Majdnem törvényszerű, hogy a boldog időszakot néha egy nehezebb követi. Mária Terézia után, fia, II. József trónra lépésével a szerzeteseknek egy fojtogatóbb, hátráltatottabb életet kellett elviselniük. A „kalapos király” rendeleteivel beszabályozta a szerzetesek munkásságát, aminek hatását Kiscellben is lehetett érezni. A szegényes istentiszteletek, a megszűnt kórus ellenére a búcsújáró hívek így is jártak a szokott időben.
1790-ben a fejedelem halálát követően helyre állt a rend, és folytatódott a korszerűsítés, házak épültek és fogadó, 1907-ben egyesült Kiscell Nemesdömölkkel, ettől az évszámtól mondhatjuk a településre, hogy Celldömölk.
Már nem szaporítom a szót, ígérem, de ezt a nevet muszáj kiemelnem, mégpedig Hollósy Jusztinián apát nevét. Nem ismerős? Remélem legalább a celldömölki lakhellyel rendelkezőknek az, mert róla nevezték el a templomot körülölelő teret. Az 1874-től 1900-ig itt működő valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként ismert apátot Ferenc József Vaskorona-renddel tüntette ki, 1900-ban Pedig Kiscell díszpolgárává választották.
Egészen az 1950-es évek rendfeloszlásától a mai napig a szombathelyi egyházmegye felel az itt létrehozott értékekért.

Templom megjelenése

Ha már ilyen hosszan elmeséltem a templom létrejöttét, azt kérdezik mondok-e valamit a templom megjelenéséről? Nos, véleményem szerint a látványt, az élményt egyáltalán nem tudom átadni, de egy-két információt elengedhetetlennek találok megemlíteni Önöknek.
Építészeti szempontból kereszt alaprajzú, az 50 méter magas és 21 méter széles építménynek van két 40 méteres tornya, amelyeken ma is működő toronyórákat pillanthat meg a látogató. Ezek csak 1929 óta díszítik a templomot.
Szűz Mária monogramja több helyen is feltűnik, többek között a homlokzat záró ívénél, valamint a homlokzat alsó ablakainak vasrácsain.
A főkapu felett egy kis faszobrocskát láthatunk, ami Szent Annát ábrázolja.
És, ha már ennyit meséltem a csodaszobrocskáról, a misztikummal övezett Mária-szoborról, azt is elárulom, hol találják meg. A hosszú főhajó elején található a kegykápolna, aminek oltára fölött hallgatja hívei kéréseit nap, mint nap, a Boldogságos Szűzanya.
Ha hiszik, ha nem, még az a kő is itt kapott helyet, ami Koptik Odó apát idejében a kútásó fejére zuhant, mégpedig az északi kereszthajó egyik oltárának oldalához láncolva.
A belső tér freskóit egy győri iparművész, nevezetesen, Borsa Antal készítette 1941-ben.
A rengeteg búcsújárás, ima, a megtörtént csodák és hihetetlen gyógyulások bizonyítékául szolgálnak a Nagyboldogasszonynak és a plébániának ajándékozott hálatárgyak, és képek, amelyeket a tárházban őriznek.
Tisztelettel megjegyzem, ha már az épületnél járnak, érdemes megtekinteni a templom keleti falához közel elhelyezkedő barokk stílusú, műemlékhez hasonlító Kálvária építményét, amelyet Liptay János ezredes építtetett az 1755-ös években, kifejezve háláját a bencés rendnek.

Önöket is tárt karokkal várja a celldömölki Nagyboldogasszony kegytemplom, legyenek akár hívők, akár turisták. Ki tudja, lehet, Önök lesznek a következők, akiknek életébe valamilyen csoda történik a hely látogatása során.