Celldömölk Vulkán Fürdő

Kemenesalja egyediségét több irodalmi kiválóság is felfedezte, így a táj leírását Antalffy Gyula, újságíró és művészettörténész szavaira bízom: „A kemenesaljai táj szépsége – megragadó. Lágy hajlatokkal ívelő felszínét rendkívül finom rajzúvá teszi az aprólékos tagoltság: az erdősipkás halomsorok, a nagy hullámokban ringatózó szántók, a ligetes legelők, a gyümölcsösök mélyén rejtőző falvak megejtő szépségűvé varázsolják a „kékellő halmok” gyönyörű vidékét, Berzsenyi szeretett táját. Az alpi és pannon flóra találkozik ezen a kis területen, a fennsík a csertölgy, az alsóbb lankásság pedig a molyhos tölgy és a sajmeggy hazája, a Marcal melléke viszont hajdan valóságos berekvilág volt. A táj patakjai – a Börgönd, a Cinca meg a Gódó – is a Marcalba futnak. (…) Szinte láthatatlan lejtéssel ereszkedik alá a Cser magaslatairól a Rába meg a Marcal lapályáig a Kemenesalja teleszórva sok-sok apró faluval. A hátság tetejét laza erdőfoltok tarkítják, a déli domboldalakon szőlők, gyümölcsösök virulnak, s a Cser magasa és a Marcal laposa között egykori vulkánocskák maradványai sorakoznak egymás mellett.”

Kemenesalja központja és a térség gazdaságilag egyik legerősebb városa Celldömölk. A 12 ezer főt számláló település a Ság hegy lábánál fekszik, Vas megye keleti határához közel. Celldömölk turisztikai szempontból sokszínű. Mivel a város kialakulásának alapja a Mária-kultusz, valamint Celldömölk hozzátartozik a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó Mária Úthoz, ezért a keresztény értékek megőrzése és ápolása fontos a település életében. Hívőket, látogatókat, átutazókat egyaránt meleg szívvel fogad a Celldömölki Nagyboldogasszony kegytemplom és az ott elhelyezett híres Mária szobor.
Ami szintén fordulópontot jelentett a település életében, a vasúthálózat kiépülése volt. Ennek állít emléket a Mozdonyskanzen, ami hallatán valószínűleg egy ominózusabb épület jut eszünkbe, ám ez három felújított gőzmozdonyt és néhány vagont jelent, amelyet a celldömölki vasútállomás melletti területen lehet megtekinteni. Celldömölk ma is a Nyugat-Dunántúl jelentős vasúti közlekedési csomópontja.

Meglátásom szerint Kemenesalja térsége és Celldömölk bővelkedik a kulturális és irodalmi értékekben, elég, ha megemlítjük Koptik Odó, Lancsics Bonifác, Hollósy Jusztinián, Berzsenyi Dániel, Kresznerics Ferenc, Eötvös Loránd, Weöres Sándor vagy Nagy László nevét, és még korántsem teljes a sor. A település meghajolva a múlt öröksége előtt több módon tiszteleg munkásságuk előtt. Sétálva a Hollósy Jusztinián téren, vagy a Koptik Odó utcában, felfedezve az emlékműveket, szobrokat és táblákat, olvasva a Kresznerics Ferenc Könyvtárban, szinte lépten-nyomon a múlt egy aprónak látszó, de a jelent meghatározó életmű emléke fedezhető fel. A Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontban pedig a Ság hegy több millió éves hagyatéka. Mivel jellemezném a Ság hegy lábánál található épületet? Különleges, stílusos, egyedülálló. A megjelenése, a tárlat bemutatásának eszközei, de még az épület megnyitásának időpontja is különlegesnek számít, hiszen 2013. április 22.-én, éppen a Föld napján tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Az épület első pillantásra talán meghökkentőnek tűnhet, ám belső és külső szerkezetében a tűzhányó felépítése tükröződik. A kiállítás hagyományos eszközein kívül, interaktív elemek is színesítik a bemutatást, így még izgalmasabb élményben részesülhetnek a látogatók. Itt nagyon sok érdekességet megtudhatnak a várost éltető bazaltvulkánról, a Ság hegyről.
Nagy vonalakban azért elmondom, hogy a Ság hegy és bizonyos körzete, Magyarország egyik legkisebb tájvédelmi körzete, amely rengeteg kincsnek ad otthont. Nem, nem aranyra gondoltam, hanem tájképi, kultúrtörténeti, geológiai, botanikai értékeiről. Bár ki tudja, talán valakinek a híres, gyógyító sági bor aranyat ér. Otto van Bismark kancellár is megmondta: „A sági bor, gyógybor!” Érdemes barangolni a hegyen, megnézni a Trianoni emlékkeresztet, a Sághegyi Múzeumot, kavicsokat rugdosni vagy építgetni a kráter szívében, vagy csak picit elvonulni a világ zajától, ami néha jó kikapcsolódás és gyógyír testi, lelki bajra.