Celldömölk nevezetességei
Celldömölk városát, ha pár szóval kellene illetnem, ezek volnának: sokszínű, különleges, páratlan, egyedi. Had invitáljam Önöket egy utazásra, amelyben Kemenesalja központjának egyedülálló történetét, egyházi örökségét, kulturális értékeit ismerhetik meg!
A 12 ezer főt számláló település a Ság hegy lábánál fekszik, Vas megye keleti határához közel. Öt egymástól teljesen elkülönülő és önálló település egyesítéséből kaphatott „városi” rangot. Pordömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa egészen különböztek egymástól, mint keletkezésben, mint karakterükben, talán az egymáshoz való közelség és a vasúthálózat kiépülése tette lehetővé Celldömölk megszületését.
Pórdömölk első említése, eredetileg Demelk néven egy 1252. évi oklevélből származik. Maga a település létrejötte a dömölki apátsághoz köthető. Ma ez a romtemplomként ismert egykori bencés apátság. Kevés hiteles ismeret áll rendelkezésre az 1700-as évek előtti időből, amit biztosan tudunk, hogy az apátságban található Mária-szobor révén fontos zarándokhellyé vált. A török hódításakor azonban a szobrocskát kimenekítették, a pusztítás pedig nagy károkat okozott. 1739-re akkora szegénység lett úrrá a térségen, hogy az ide érkező Koptik Odó apát, a magával hozott Mária kegyszobornak új helyszínt választott. Pórdömmölktől keletre alakította ki székhelyét, létrehozva Kiscellt. Az 1828-as összeírásban Pórdömölköt már nem külön településként említik, hanem Kiscellhez csatolva.
Kiscell alapítása tehát Koptik Odó apát nevéhez fűződik. A térség felvirágzása több momentumhoz köthető. Odó apát a magával hozott Mária szobornak építtetett egy kápolnát. Itt történt a híres csoda, ami hívek ezreit vonzotta a kis kápolnához, ugyanis a kútban dolgozó kőműves fejére egy nagy kő esett, súlyos gerincvelő sérülést okozva neki, ám csodák csodájára a kőműves maradéktalanul meggyógyult. A hívek számának megnövekedése nagyobb férőhelyet igényelt, így 1748-ban felépült a Celldömölki Nagyboldogasszony Kegytemplom, amely fontos zarándokhellyé vált. A hívők számának folyamatos emelkedése révén fejlődött a gazdaság is, a templom köré épültek vendéglátó egységek, házak, az 1760-as években pedig a kolostor épülete. A 19. századi térképen egy teljesen városias térszerkezetet figyelhetünk meg. A térség fejlődésének elismeréseként az állam ide helyezte pénzügyi hivatalát, a sóhivatalt. Nagy változást hozott a vasút kiépítése a 19. század végén és a Ság hegyen elkezdődött bányászat. Kiscell megerősödésével párhuzamosan, a településtől nem messze elhelyezkedő Nemesdömölk sokat veszített egykori fényéből.
Nemesdömölk pontos keletkezése nem ismert. Először egy 1410-es írásos forrásban tesznek említést róla. Feltételezések szerint az egykor áthaladó kereskedelmi útnak köszönhető létrejötte. Talán nem áll messze az igazságtól, hiszen nem messze húzódott az úgynevezett „Borostyán út” Savariát (Szombathely) Arrabonával (Győr) összekötő szakasza. Bár az 1500-as években 10 nemesi családfőt számláltak, említésre méltó hagyatékot, épületet nem hagytak hátra. Az 1681-es szabad vallásgyakorlást kihirdető rendeletet követően épült fel egy evangélikus templom, ami véleményem szerint említésre méltó. Nem csupán azért, mert a település központi magját képezte, hanem maga az épület átalakulásának története is sok érdekességet rejt. Ezt később kifejtem. Nemesdömölk volt a protestáns hívők központja, akik hatással voltak a térség gazdasági és kulturális életére. Ahogy azt említettem a 19. század végi és 20. század eleji változások kihatottak a településre. A rohamos tempóban növekedő Kiscell végül 1904-ben magába olvasztotta Nemesdömölköt. Ettől az időponttól már hivatalosan is a Celldömölk nevet kapta, ám még nem városként tartották számon.
A Ság hegy lábánál talált leletek arra utalnak, hogy a térség legősibb települései Alsóság és Izsákfa. Alsóság első írásos megemlítése 1272-ből való. A település fontosságát mezőgazdasága jelentette, 1787-ben kapott mezővárosi rangot. 1950-ben csatolták Celldömölkhöz.
A környéken talán Izsákfa bővelkedik a legtöbb római kori maradványban. Bár nagyon régen lakott terület volt, csak az 1400-as években említik először Isakfalua néven. Később Izsákfalva, majd 1873-tól használták hivatalosan az Izsákfa településnevet. 1979-ben vált Celldömölk részévé. Ugyan a városhoz csatolták, mégis megőrizte falusias jellegét.
Fokozatosan bővülve, először 1904-ben Nemesdömölk és Kiscell egybeolvadásával, majd 1950-ben Alsóság, 1979-ben Izsákfa csatlakozásával jött létre és kapott városi rangot Celldömölk.
Celldömölk nevezetességei
Celldömölk egyháztörténeti értékei
A város egyháztörténeti értékekben igencsak gazdag. Ahogy az Celldömölk történetéből kiderült, a vallásgyakorlás fontos alap köve és hatalmas húzó ereje a városnak. Celldömölk napjainkban is része a Közép-Európát átszelő, Mariazelltől Csíksomlyóig tartó Mária-zarándokútnak.
Máris első látnivalóként egy műemléket említenék. Az Árpád kori bencéskolostor romjait, ami Celldömölk központja felől a Ság-hegy irányába tartó Koptik Odó utca végén található. Kiemelném, hogy az 1700-as években itt munkálkodott Lancsics Bonifác pannonhalmi szerzetes, aki a magyarság néphimnuszának megalkotója. Nevét őrzi a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű éneke, és a romtemplom falán 2012-ben elhelyezett emléktábla.
A romtemplom történetével szorosan összekapcsolódik a híres Celldömölki Nagyboldogasszony Kegytemplom. A templom, ami 1748 óta várja a Szűz Máriát tisztelő, Mária szobrot látogató hívő zarándokokat, a gyógyulni vágyó lelkeket és az odatévedőket. A templom, amely a csodákkal övezett Mária-tisztelet kiváltságos búcsújáró helye. A város gazdasági felvirágzás alapjait teremtette meg Koptik Odó apát, amikor kellő kitartással és hittel megépíttette a templomot. Nem tudom láthatja-e valahonnan az apát munkájának gyümölcsét, azonban 2009 óta tiszteletére elkészült szobra a kegytemplomra néz.
Ha a Kegytemplomnál járnak, érdemes megtekinteni a templom keleti falához közel elhelyezkedő barokk stílusú, műemlékhez hasonlító Kálvária építményét, amelyet Liptay János ezredes építtetett az 1755-ös években, kifejezve háláját a bencés rendnek.
Celldömölk kialakulásánál említettem az evangélikus templom jelentőségét. Miért tartom kifejezetten érdekesnek? Nos, a mai Celldömölki Evangélikus Templom elődje, egy sokkal egyszerűbb kis fakápolna volt, amelyet a reformáció korában építettek. Amikor III. Károly elrendelte, hogy adják vissza a katolikus gyülekezetnek, a templom megmaradhatott a protestáns hívők számára. Sőt, 1744-ben sikerült felépíteni egy artikuláris templomot (a szakszó arra utal, hogy ekkor még nem engedélyeztek tornyot építeni az épülethez). Az idő folyamán a talajvíz romboló hatása miatt újjáépítették, csupán az északi falrészt és a keresztelőkutat hagyták eredeti formában. E templom falai között munkálkodott Kiss János püspök és költő. Sokan nem ismerik, pedig nevét szorosan összeköthetjük híres magyar költőnkkel, Berzsenyi Dániellel. Kiss János fedezte fel a költő tehetségét és segítette útját egyengetni. Berszenyi Dániel ebben a templomban keresztelkedett, és itt kötött házasságot Dukai Takács Zsuzsannával. A dokumentumokat büszkén őrzi a város.
Kresznerics Ferenc munkásságának tiszteletére állítottak szobrot az Alsósági Római Katolikus Templom mellett. Celldömölkön 1812-től 1832-ig papi szolgálatai mellett, kimagasló nyelvészeti eredményeket ért el. Fő műve „A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal” című szótára. Kiemelkedő gyűjtő munkáját a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1831-ben tiszteleti tagnak választották. Örök nyugalomra a celldömölki alsósági temetőben helyezték, sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították. Szobra talapzatán Vörösmarty Mihály méltó szavait olvashatjuk: „…a’ki ennyit ’s késő napjaig illy fáradhatatlanúl tett, annak hazafiaitól csak köszönetet lehet várnia”.
Celldömölk nevezetességei
Ság hegy
Ezek után kicsit barangoljunk a természetben! Celldömölk szellemiségéhez szorosan hozzáfűződik a Ság hegy.
Ahogy a vasút megjelenése alakította a város szerkezetét, úgy a bányászat is hatással volt a környék életére. Az 1909-ben alakult Sághegyi Bazaltbánya Rt. által üzemeltetett bánya rengeteg embernek biztosított megélhetést, a kitermelt bazalt pedig hozzájárult a város további bővítéséhez. Igaz az 1957-ig működő üzem szinte teljesen kimerítette a hegyet. Aki a túrázás mellett dönt, felfedezheti többek között a bánya maradványit és a hatalmas krátert, ami azóta is tátong a Ság hegy közepén. Szintén egyedülálló a Trianoni emlékkereszt, ami a maga 19 méterével az ország legnagyobb trianoni emlékműve. Ha többet kívánnak megtudni a bazalthegy természeti adottságairól és a bányászat hatásairól, körülményeiről nagy segítséget nyújtanak a tanösvényen elhelyezett információs táblák, valamint a Sághegyi Múzeum emlékanyaga.
Egy pohár jó bor mellett hamar megértik egymást az emberek. Állította Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak legnépszerűbb írója. Nos, én nem voltam szem és fültanúja mennyire érthették meg egymást a környék lakói, de arról írásos adat áll rendelkezésünkre, miszerint maga Otto van Bismark kancellár kedvelt itala volt a sági bor. Tőle származik a mondás: „A sági bor, gyógybor.” Nem csoda, hiszen Európában „Sagweiner”-ként árusították a patikákban, vesetisztító, gyomorjavító és étvágyfokozó hatása miatt. Napjainkban a nagyobb birtokok felaprózódtak, csupán magánjellegű termesztés és értékesítés folyik, ám ha a hegyen barangolnak, és van rá lehetőségük, kóstolják meg a híres savanykás, karakteres ízű sági bort!
Eddig is fény derült már olyan adatokról, helyszínekről, életutakról, amely különlegessé varázsolja a várost. 2013-ban tovább színesedett Celldömölk látképe, amikor a Ság hegy lábánál megnyitotta kapuit a Vulkánpark Látogatóközpont. Egyedülálló turisztikai látványosság nem csak a környéken, hanem Magyarországon is. Interaktív kiállítása által részletesebb betekintést nyerhetnek a vulkánok és a Ság hegy életéről.
Celldömölk nevezetességei
Celldömölk kulturális központja
Celldömölk kulturális központja a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár. 1972-ben alapították a város közművelődési feladatainak ellátására. A központ szervesen részt vesz a művészeti kiállítások, ismeretterjesztő és készségfejlesztő tanfolyamok, előadások szervezésében, különböző művészeti csoportok működtetésében, városi rendezvények lebonyolításában. 2001-ben, akkor még önálló intézményként a Kresznerics Ferenc Könyvtár elnyerte az „Év Könyvtára” címet.
Kifejezetten színes pontja a városnak a Soltis Lajos Színház. 1980-ban indult a kezdeményezés pár vidám, lelkes fiatallal, akkor még Sitkei Színkör névvel. Szerintem nem gondolták volna, hogy a hobbiból milyen tradíciók születnek majd, vagy egyáltalán egy Színház létrejöhet. 1992-től az országos versenyeken elért dobogós eredmények végül meghozták a befektetett munka gyümölcsét, amire Soltis Lajos magyar színész, író, rendező is felfigyelt. Ő lett a színkör művészeti vezetője, ám autóbalesetben életét vesztette. Tragédiaként tartják számon ezt az időpontot, ám a színház ezt is túlvészelte. A társulat 2001-ben költözött Celldömölkre először a Kemenesaljai Művelődés központjába. Ekkor vette fel a színház Soltis Lajos nevét. Rá egy évre már külön épületet kaphattak a Celldömölki Önkormányzattól, amit különböző adományokból és önerőből renováltak. A színház ma is aktív résztvevője a város kulturális életének.
Celldömölk sokszínűségéhez hozzátartozik az Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, amely 1950 óta viseli szívén a fiatal nemzedék zenei műveltségének kibontakoztatását. Az intézmény 1967-ben vált önállóvá, azonban nagy változást az 1974-es év hozott. Elindulhatott a magánének, népi ének szak, bevezették a barokkfurulya oktatását és a zongora tanszakon belül lehetőség nyílt a szintetizátor tanítására is. A zeneiskola elhelyezkedése nagyon előnyös, hiszen négy általános iskola közül három nagyon közel található, így a tanulók könnyen beilleszthetik az iskolai órarendbe a zenei képzést.
Celldömölk nevezetességei
Celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő
Ha turisztikai szempontból vizsgáljuk a várost, mindezen kincsei mellett, van még valami, ami igazán vonzza a látogatókat. Ez a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő. Nevét a Ság hegy ihlette, 2005-ben nyitotta meg kapuit. A fürdőt éltető kút vize 2007-ben kapott hivatalosan is gyógyvíz minősítést. A gyógyvíz magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalma által mozgásszervi panaszok enyhítésének reményében látogatják a fürdőt a gyógyulni vágyók. Különböző wellness szolgáltatásai valamint élménymedencéi, a Ság hegy látványával kombinálva tökéletes kikapcsolódást biztosít.
Nos, remélem sikerült felkeltenem az érdeklődésüket a város iránt. Elbeszélésem még mindig hiányos, de valamicskét Önöknek is hagynom kell, hiszen mit ér a látogatás felfedezés nélkül!
Záró gondolatként a „színház nagymamájaként” is becézett Danka Imréné Marika szavait idézném: „Bennetek mindig legyen/a szépségnek éhsége,/S talán ránk,/ a többiekre is ráragad valami/ talán tudunk egyre többet,/ a közönyösöknek osztani./ Lesz ára, oka, hite/ a munkátoknak, amiért küzdetek és életek/ Kívánom ezt,/ s mindet, ami jó tinénk